Elkezdődött a nyári szünet, jönnek a nyaralások. A csapból is ez folyik, milyen fontos a fényvédelem. Ebben a posztban próbálok néhány fontos, és talán kevésbé ismert, érdekes dologról is írni.
Már írtam néhány napja a Facebook oldalamon egy érdekes dologról, hogy az izzadságunkban lévő urokánsav az egyik leghatékonyabb, és 100%-ban természetes fényvédő anyag. De az emberi test meglehetősen jól van összerakva, ugyanis van egy másik védekező mechanizmusa is, mégpedig a "fénykéreg". Ezt úgy érhetjük el, hogy mindig annyi UV hatás éri a bőrt az első tavaszi hónapok alatt, amennyitől még nem fog kipirosodni (ez általában egyszerre max. 15-30 percet jelent, ez az élettani dózis egyébként). Hogy kinél mennyi ez a percben mérhető napozási idő, ez függ a bőr pigmentáltságától, a bőrtípustól, de ez egy összetettebb kérdés, talán egyszer erről is írok. Tehát bejön a képbe a mértékletesség fogalma, a fokozatos napoztatása a bőrnek. A napfény hatására indul be ugyanis a bőr egyik biokémiai folyamata, a festékképzés, aminek a végeredménye, hogy pigmentáltabb lesz a bőrszínünk, azaz lebarnulunk. A fénykéreg átlagosan 28 nap alatt alakul ki, ekkor a bőr felső rétegének teljes egészében pigmentált sejtsorok alakulnak már ki, a bőr ezen felső rétege kicsit megvastagszik. Persze, ez nem azt jelenti, hogy ha ügyesen tavasszal egy hónap alatt elérjük a maximális barnaságunkat, akkor egész nyáron nem kell a fényvédelemről gondoskodnunk, csupán azt jelenti, hogy kisebb az esélye a leégésnek, vagy a nagyon erős dózisú napsugárzás által kiváltott un. Mallorca-aknéknak (pattanások) vagy a miliaria-rubranak (ez a gyerekeknél megfigyelhető melegkiütés gennyes-hólyagos felnőtt változata).
Azonban idén tavasszal ( volt tavasz idén?!?!) kicsit megtréfált minket az időjárás. A télből becsöppentünk a nyárba, és egy meglehetősen erős napsugárzást kapott a bőrünk, és bizony emiatt, jó néhány emberen csúnya pattanások, kiütések jelentek meg, majd ezen tünetek júniusra mérséklődtek (hiszen ennyi idő alatt kialakult a fénykéreg már a bőrön). Persze nem mindenki érintett, függ a bőrtípustól, annak érzékenységétől, függ az alapbőrszíntől, függ az immunrendszer aktuális állapotától, függ, hogy milyen fototoxikusságot előidéző vegyi anyagokat vittünk be a szervezetünkbe (illatanyagok, gyógyszerek, tartósítószerek, stb...). Tehát sok mindentől.
Mit tudunk tenni egész évben? Próbáljunk meg minél kevesebb méreganyagot a szervezetünkbe bevinni, vagy ott benntartani, a méreganyagok egy része távozik a vizelettel, más része távozik a verejtékünkkel, de ha alumínium vegyületeket tartalmazó izzadásgátlókkal (ezek összehúzzák a pórusokat) megakadályozzuk a méreganyagok távozását, a nyirokrendszerünk (tágabb értelemben az immunrendszerünk) küzdeni fog. Aki tudja, hogy érzékeny, gyulladásra hajlamos a bőre, vagy pigmentrendellenességre hajlamos (szeplők, sok-sok anyagjegy, stb..), azok szedjenek C vitamint, vagy bioflavonoidokban gazdag ételeket egyenek (minél élénkebb színű, héjú gyümölcsök-zöldségek). A C vitamin, mint fontos antioxidáns, egyrészt gátolja a pigmentképződést, másrészt a napsugárzás okozta káros szabadgyök-képződést mérsékeli. És természetesen használjunk fényvédőt tartalmazó nappali krémet.
És meg is érkeztünk a nagy vitát kiváltó ponthoz. Fizikai fényvédő vs. kémiai fényvédők!!!
A kémiai fényvédők felszívódnak a bőrbe, akár a véráramba is bekerülhetnek. Egyes fajtái az UV-A, mások az UV-B sugárzás ellen védenek, de a piacon kapható készítményekben természetesen megtalálható két-háromféle vegyi anyag is, amely így együtt véd mindkét sugárzás ellen. A felszívódás időt vesz igénybe, tehát legalább 30 perccel korábban be kell kenni a bőrt ezen készítményekkel, még mielőtt napfény érné. A kémiai fényvédők mind vegyi anyagok... Egyedüli hatalmas előnyük, hogy láthatatlanok, nincs ragadós, tapadós érzés, nincs fehéres-szürkés bevonat a bőrön, stb.
A fizikai fényvédők a titán-dioxid, és cink-oxid. Ezek bevonatot képeznek a bőrön, és visszaverik a káros napsugarakat. Nem szívódnak fel! Ezek ásványi anyagok egyébként. Pakolások, hintőporok, test-gyanták alap- és segéd anyagai is, alapvetően nyugtató hatással is bírnak. Azonnal védenek, hiszen fizikai gátat képeznek. Lekophatnak, tehát újra kell őket időről-időre kenni! És hatalmas hátrányuk, hogy fehéres-tapadós réteget hagynak a bőrön. Hmmmm. A modern nappali krémek, amelyek fizikai fényvédőt tartalmaznak, emiatt színezettek, vagyis egyfajta BB krémek. Pont így tudják kivédeni a fehéres hatást, a színanyagokkal. Hogy ne legyek részrehajló, tudom ajánlani a Bioderma BB krémjét, amely spf 30-at tartalmaz. Még ebben a blogbejegyzésben később, mi az az SPF! :)
A Biola is kiváló, színezett (sötét és világos árnyalatú) napvédő krémekkel rendelkezik, melyek a titán-dioxid mellett, értékes növényi olajokat, és növényi kivonatokat tartalmaznak. A növényi olajok önmagukban is rendelkeznek fényvédő hatással, ugyanis nagyon sok esszenciális olajunk, és zsiradékunk komoly UV-faktorral rendelezik! Ide tartozik többek között a shea-vaj, a kakaó-olaj/zsír, a jojobaolaj, a szezámolaj, a homoktövis olaj, vagy az argánolaj. De természetes fényvédő anyag a paradicsom magjában található likopin is.
Jöhetne a kérdés, hogy vajon miért nem használhatók ezek a természetes, és olajok lévén , viszonylag jól, és hatásosan felszívódó hatóanyagok fényvédőként? Az olajok nem elég stabil vegyületek, fény- és hőhatásra stablitásuk megváltozik (ezért van sötét üvegben az oliva olaj is például!), könnyen avasodnak, savasodnak, vagyis nem 100%-ban garantált a kb. SPF 10-20 közötti erősségük. Persze egy érdekesség: Észak-Afrikában az argánolajat használják a bőr ápolására, mert egyszerre tisztít, nyugtat, ápol, véd a sivatagi erős napsugárzástól. (...)
Tudom ajánlani a Biola Homoktövis, a Biola bíbor kasvirág (mindkettő kétféle színárnyalatban kapható, hogy a fehéres bevonatot a bőrön ellensúlyozzák), vagy a Biola Kakaóvajas (ez Demeter minősítésű) napfényvédőjét a nyárra! Ezek különböző erősségű SPF-ral rendelkeznek.
De mi is az SPF? Ez mutatja meg egy fényvédő erősségét, a faktorszámot jelenti. Ez egy mutatószám egyébként. Azt mutatja meg, hogy az adott készítménnyel átlagosan hányszor tovább lehet a napon tartózkodni leégés nélkül. Vagyis, ha nagyon fehér a bőrünk, és egyébként 5-10 perc alatt már bőrpír jelenik meg rajtunk, ha napfény ér minket, akkor egy 30 SPF készítmény, 5 perc*30= 150 perces időtartamot garantál számunkra. Természetesen, ha közben fürdünk, izzadunk, leöltözünk-felöltözünk, akkor ez nem érvényes, újra kell magunkat kenni, hiszen a tevékenységeink hatására csökken a fényvédő krém hatékonysága!
Szeptembertől nálam is érdeklődhetsz a Biola nemcsak professzionális, hanem lakossági termékei iránt is, de addig is látogass el webshopjukba!
Kérlek, kövesd a blogomat! Hamarosan további aktuális nyári témákkal, és érdekeségekkel jövök! Mi történt, ha már megtörtént a baj, és leégett a bőrünk? Milyen a jó, a szervezetet nem terhelő izzadásgátló? :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
